Roberto Baggio, az olasz futball fenegyereke 1967. febru�r 18-�n egy Vicenza melletti kisv�rosban, Caldogno-ban sz�letett. Itt nõtt fel h�t testv�r�vel egy�tt �s lett a foci szerelmese (�desapja m�r kiskora �ta mindig kivitte mag�val a helyi rangad�kra). Futball karrier�t sz�lõv�ros�ban, Caldogno-ban kezdte 9 �vesen. Hamar felfigyeltek a tehets�ges csat�rfi�ra, s amikor 1982-ben egy Leva nevû kiscsapatnak hat g�lt lõtt, a m�rkõz�sre kil�togat� fiatal tehets�gek ut�n kutat� j�t�kosfigyelõ (bizonyos Antonio Mora) felaj�nlotta, hogy igazoljon az akkor a Serie C1-ben szereplõ Vicenza csapat�hoz. A kis Baggio v�tel�ra 500 doll�r volt...

1984 febru�rj�ban m�r U-16-os v�logatottnak mondhatta mag�t. R�ad�sul az 1984/85-�s szezonja a Vicenz�val pazarul siker�lt. 29 m�rkõz�sen 12 g�lt lõtt a Serie C1-ben, valamint �t kupameccsen k�tszer is betal�lt, ezzel hozz�seg�tette csapat�t, hogy feljusson az olasz m�sodoszt�lyba a Serie B-be. Ek�zben 1985 janu�rj�ban lej�tszotta elsõ junior v�logatott m�rkõz�s�t. A kimagasl� szezon ut�n felfigyelt r� az elsõ oszt�ly� Fiorentina g�rd�ja �s m�g m�jusban leigazolta a 18 �ves csat�rtehets�get.

Elsõ k�t �v�ben a Fiorentin�n�l nem sok lehetõs�get kapott, r�ad�sul t�rds�r�l�ssel bajl�dott. Az 1987/88-as szezonra azonban meghat�roz� j�t�kos�v� v�lt csapat�nak, hiszen 27 Serie A, valamint h�t olasz kupa m�rkõz�sen m�r kilencszer z�rgette meg ellenfelei h�l�j�t. A k�vetkezõ szezonban m�r igazi klasszis teljes�tm�nyt ny�jtott: 30 Serie A tal�lkoz�n 15 g�lig juttott. Emellett t�z kupameccsen is p�ly�ra l�pett, �s eg�sz pazar g�l�tlagot produk�lt (kilenc g�lig jutott a kup�ban). T�rv�nyszerû volt teh�t, hogy Baggio-t beh�vj�k a v�logatottba is. 1988 november�ben R�m�ban h�zhatta elõsz�r mag�ra az olasz v�logatott mezt a Hollandok ellen.

A szezon v�g�n elvette feles�g�l bar�tnõj�t, Adreina-t, akivel m�r �vekig egy�tt j�rtak. Az esk�võt sz�lõv�ros�ban Caldogno-ban rendezt�k.

Az 1989/90-es szezon ism�t fantasztikusan siker�lt, imm�r 17 g�lig jutott a bajnoks�gban �s nagy szerepet j�tszott abban, hogy a Fiorentina elsõ alkalommal eur�pai kup�ban is indulhasson. Az UEFA kup�ban egybõl a d�ntõig meneteltek, ahol v�g�l a Juventus �ll�totta meg Baggio-�kat. A szezon v�g�n le is csaptak r� a torin�iak �s 17 milli� doll�ros rekord�sszeg�rt leigazolt�k a m�g mindig csup�n 23 �ves j�t�kost. Hogy mennyire szerett�k Firenz�ben, mutatja az a t�ny is, hogy elad�s�t k�vetõen t�megek t�dultak az utc�ra, szinte l�zad�sszerû lincshangulatot keltve. Fiorentina elvesztette "kisherceg�t" (ahogy a szurkol�k bec�zt�k), aki megindult a vil�gh�rn�v fel� vezetõ �ton.

M�g mielõtt elsõ m�rkõz�s�n p�ly�ra l�pett volna a zebr�kn�l, Baggio tagja lett az 1990-es vil�gbajnoks�gon r�sztvevõ - �s egyben rendezõ - olasz v�logatottnak. A vb elsõ k�t m�rkõz�s�t a kispadon t�lt�tte, miut�n azonban az olaszoknak nem nagyon ment a g�lszerz�s (mindk�t meccset 1-0-ra hozt�k csup�n), Azeglio Vicini sz�vets�gi kapit�ny Baggio-t rakta be a kezdõ csapatba Schillaci mell� (Toto Schillaci k�sõbb a vb g�lkir�lya lett). �s a p�ros tarolt! Baggio a vb leggy�ny�rûbb g�lj�t r�gta a csehszlov�kok ellen, az olaszok pedig bejutottak az elõd�ntõbe, ahol Argentina v�rta a h�zigazd�kat (az 1990-es vb Olaszorsz�gban ker�lt megrendez�sre). A meccs reggel�n azonban Vicini k�z�lte Baggio-val, hogy nem lesz kezdõ, mert a f�radts�g jeleit l�tja rajta. Baggio k�sõbb �gy komment�lta az esetet: "Azt mondta, hogy f�radtnak n�zek ki. Deh�t csak 23 �ves voltam! M�g a f�vet is megettem volna, csakhogy j�tszhassak". Az argent�nok kivert�k az olaszokat, Baggio csup�n a m�sodik f�lidõben kapott lehetõs�get, de ez m�r nem seg�tett rajtuk.

Elsõ szezonja a Juventus sz�neiben igaz�n eml�kezetes maradt sz�m�ra. Nem csup�n az�rt, mert 14 g�lig jutott a bajnoks�gban, 13 tal�latig pedig a kupam�rkõz�seken (olasz kupa, UEFA kupa, szuperkupa), hanem mert ekkor sz�letett meg elsõ gyermeke, Valentina. Ekkor Baggio m�r a Serie A egyik legjobb j�t�kos�nak sz�m�tott. Az elk�vetkezendõ �vekben is sz�rta a g�lokat, kiemelkedõen j�l siker�lt az 1992/93-as szezonja (�lete legjobbj�t ny�jtotta), hiszen 27 bajnokin 21 g�lig jutott. R�ad�sul UEFA kupa gyõzelemre vezette csapat�t. A k�vetkezõ szezonban - imm�r t�bb mint 100 Serie A g�llal maga m�g�tt - elnyerte az aranycipõt, amely Eur�pa legt�bb g�lt szerzõ csat�ra �rdemel ki. P�lyafut�s�nak megkoron�z�sak�pp ugyanekkor õt v�lasztott�k a vil�g legjobb j�t�kos�nak is. 1984 j�nius�ban pedig megsz�letett m�sodik gyermeke: Mattia.

Az 1994-es amerikai vil�gbajnoks�gon is v�gig remekelt, a d�ntõ azonban �r�kk� eml�kezetes marad sz�m�ra. Az addig szipork�z� Baggio a d�ntõ pillanatban tizenegyest hib�zott �s ezzel az olaszok veres�get szenvedtek a harmadik vil�gbajnoks�gukat nyerõ Brazili�val szemben. A vb-t k�vetõ szezonban el�g sokat hagyott ki s�r�l�s miatt, csak 8 g�lig jutott a bajnoks�gban. A Juventus viszont megnyerte a Scudetto-t, valamint az olasz kup�t is. 1995. j�lius 6-�n Roberto elhagyta Torin�t, hogy az akkori vil�gverõ olasz szt�rklubban folytassa p�lyafut�s�t. Baggio-t leigazolta az AC Milan.

A Milanban azonban t�bbnyire a cserepadon �lt, igaz j�csk�n tele volt szt�rokkal az �szak-olasz g�rda. Nem is igaz�n ment neki a g�lszerz�s, s b�r ugyan �jabb bajnoks�got nyert a piros-feket�kkel, 1997 nyar�n a Bologna-hoz igazolt.

A Bologna-ban pedig ism�t bizony�thatta mire k�pes. �lete legt�bb Serie A g�lj�t r�gta egy id�ny alatt, 26 tal�lkoz�n 22-szer volt eredm�nyes. A szezont is fantasztikus sorozattal z�rta, �t m�rkõz�sen nyolc g�lt szerzett. Baggio �jra az olasz futball legnagyobbj�v� nõtte ki mag�t. Az 1998-as francia vil�gbajnoks�g elõtt szinte az eg�sz olasz n�p egy emberk�nt k�vetelte, hogy Maldini (Paolo Maldini �desapja) h�vja be õt is a keretbe. Maldini engedett a nyom�snak - m�s v�laszt�sa nem nagyon volt - �s megh�vta Baggio-t a csapatba. A Chile elleni m�rkõz�sen a n�gy �vvel kor�bbi kihagyott d�ntõ tizenegyes ut�n �jra a labda m�g� �llt, amikor a j�t�kvezetõ b�ntetõt �t�lt az olaszoknak. Az �sszes Baggio szimpatiz�ns �s olasz drukker s�ri csendben figyelte vil�gszerte, hogy Baggionak siker�lt-e t�ll�pnie a brazilok ellen kihagyott tizenegyes nyomaszt� s�ly�n. Baggio nekifutott a labd�nak �s nyugodtan �rt�kes�tette a b�ntetõt. Az olasz csat�r �jra r�gi form�j�ban csillogott. Maldini azonban - mindenki ellenszenv�t kiv�ltva ezzel - kihagyta Roberto-t a franci�k elleni sorsd�ntõ m�rkõz�s kezdõi k�z�l. Mondani se kell: az olaszok kiestek, r�ad�sul egy olyan b�ntetõp�rbaj sor�n, amelyben Baggio �jabb tizenegyest �rt�kes�tett. De ezen a vb-n Baggio kilenc vil�gbajnoks�gokon szerzett g�lj�val minden idõk legeredm�nyesebb olasz g�lszerzõje lett a vil�gbajnoks�gok t�rt�net�ben.

Ezut�n az Interhez ker�lt, ahol annak ellen�re, hogy szorgalmasan r�gta a g�lokat (m�g cserek�nt is), a k�vetkezõ szezonban Marcello Lippi az �j edzõ v�gleg a cserepadra sz�mûzte �s nyilv�nosan kritiz�lta Baggio-t. Mivel �gy �rezte, hogy 33 �vesen m�g mindig k�pes r�gi sz�nvonal�n focizni, �gy 2000 szeptember�ben a Brescia-hoz igazolt. Itt m�r sokadszor bizony�tott �s h�rom szezonnal k�sõbb m�r 200. Serie A-s g�lj�t is megszerezte.

Roberto Baggio imm�r 37 �ves m�lt, a visszavonul�s�n gondolkodik. Jelenleg a Cagliari labdar�g�ja, val�sz�nûleg ott is fogja befejezni igen term�keny �s sikeres akt�v labdar�g� p�lyafut�s�t. N�h�ny �v m�lva tal�n valamelyik nagycsapat edzõjek�nt fogja megmutatni �jra a vil�gnak, hogy mit jelent Roberto Baggio sz�m�ra a gyõzelembe vetett hit.