Roberto Bettega

Roberto Bettega Focistílusa Nureyevéhez, és Marco Van Bastenéhez volt hasonlítható. Torinóban szültetett 1950. december 27.-én. Bettega képességeit nehéz szavakba megfogalmazni, mert ereje és kitartása nagyon elbűvölő volt. Egy szimpla támadóból évek múltán sokkal sokoldalúbb és tökéletesebb Focista vált, de voltak olyan idők, mikor mindig magasztos stílusban futballozott, és mikor egy vissza-sarkazásból gólt szerzett a Milan ellen, még Nereo Rocco is megemelte kalapját Bettega előtt. Nem volt nála jobb fejelő játékos Rómától egészen Angliáig…
Bettega a Juventus fiatal csapatában focizott és nőtt
fel, a Rabitti és Pedrale féle Juventus Futball Iskolákban. 19 évesen a Serie
B-ben szereplő Varese együtteséhez került kölcsönbe, ahol a legendás edző Nils
Liedholm keze alatt focizott. Liedholm egy nap így nyilatkozott Bettegáról, „Ő a sport erejét ötvözi meggyőző technikai
képességeivel. Nagyon erős a levegőben és bármelyik lábával képes labdába rúgni.
Keményen kell dolgoznia a tapasztalatszerzés érdekében és egy nap az erejének
köszönhetően nagy játékos lesz belőle."
Liedholm vagy a Báró (vagy ahogy őt hívták többen is) nem
járt messze az igazságtól. A fiatal Bettega a maga 13 góljával feljutatta a
Varesét a Serie A-ba. 1970. szeptember 27-én Bettega a Juventus színeiben
debütált a Serie A-ban a Catania ellen, ahol hamísíthatatlan Bobby stílusú,
ahogyan ez később ismerté vált, gólt szerzett, mellyel a Zebrák megnyerték a
mérkőzést. A karrierjében szerzett 178 góljával sokáig ő volt a torinóiak
legeredményesebb játékosa. Ebben az idényben, ekkoriban hunyt el tragikus
körülmények között Armando Picchi menedzser, Bettega 28 mérkőzésen 13-szor volt
eredményes. De igazán csak a következő szezonban tűnt ki. Olyan fiatal
tehetségekkel játszott együtt, mint Causio és Fabio Capello. Bettega tovább
növelte a mérlegét és már 14 mérkőzésen 10 gólt szerzett köztük azt a csodálatos
sarkazó-gólt a San Siroban.

Bettega legutolsó gólját, mielőtt kényszerű pihenőre ment volna, 1972.
január 16.-án a Fiorentina ellen lötte. Miután a pálya oldalvonalára került,
egészsége tüdőfertőzés miatt komoly veszélyben forgott, ugyanis a tuberkulózis
nevű betegség kezdeti stádiumát állapították meg nála az orvosok. Sokan úgy
vélték, Bettega soha többé nem teszi focipályára a lábát. De tévedtek.
Ugyanebben az évben szeptember 24.-én Bettega ismét játékra jelentkezett, és
zsinórban két Scudettóhoz vezette a Juventust. Giovanni Trapattoni volt ekkor
az edző, aki némi változtatást eszközölt a csapatán belül. Fontos volt, hogy
Bettega legyen az előre tolt támadó, egy poszt, ahol egyesíteni tudta a
körültekintési és szervezési képességeit csatárokra jellemző ragadozó
ösztönökkel egybevéve.

Hazája válogatottja nem nélkülözhette az ő zsenialitását és
játékintelligenciáját, először 1975-ben Finnország ellen Bernardini tréner keze alatt debütált Azzurri színekben. Bearzot érkezéséig Bettega nem igazán tudott érvényesülni a válogatottban, később vezetésével Olaszország részt vett az 1978-as Argentínában rendezett Világbajnokságon. Bettega nevével kezdődött volna az 1982-es spanyolországi világbajnokságra utazó válogatott keret névsora, ám nem így történt. Titkos csapás érte őt egy szöglet során. Bettega álmai egy Anderlecht
elleni 1981-es Európa Kupa mérkőzésen foszlottak szét, mikor a Juve ellenfelének kapusával ütközött, és mint az később kiderült a térdében lévő ínszalag sérülést szenvedett.

Bettega zebraszínekben utoljára az 1982/83-as idényben játszott,
világbajnoki cím nélkül, melyre oly  nagyon áhítozott, és melyet
kétségtelenül meg is érdemelt volna. 1983. május 25.- én búcsúzott el szeretett
csapatától, a Hamburg elleni Athénban rendezett Európa Kupa döntő után. De
Bettega nem tűnt el véglegesen a klub életéből, hiszen Umberto Agnelli kérésére
ő lett az egyesület alelnöke.

Összesen Bettega 326 bajnoki meccsen szerepelt a Zebrák játékosaként, és
129 gólt szerzett. 42 alkalommal játszott Azzurri dresszben, és 19 alkalommal
volt eredményes. Karrierje során 7 bajnoki címet nyert (1972-ben, 1973-ban, 1975-ben, 1977-ben, 1978-ban, 1981-ben és 1982-ben), Az UEFA Kupát (1977-ben),
és Coppa Itáliát (1979-ben és 1983-ban). Valamint egy alkalommal lett a Serie A
gólkirálya méghozzá az 1979/80-as idényben 16 góllal.
Nemzetiség: olasz
Meccsek/Gólok: 326/129
Klubjai:
Varčse
Juventus (1970-1983)

Sikerei:
7-szeres bajnok (1972, 1973, 1975, 1977, 1978, 1981,
1982)
2-szeres olasz kupagyőztes (1979, 1983)
UEFA Kupagyőztes (1977)

1980-ban a Serie A gólkirálya (16 gól)     Fordította: Kenny Vice
Forrás: www.juventuz.com