“Olyan honlapot akarok csin�lni, amely egyr�szt az �n p�lyafut�sommal foglalkozik, ugyanakkor rendk�v�l sok sporth�rt, azon bel�l pedig els�sorban a labdar�g�ssal kapcsolatos inform�ci�t tartalmaz” – jelentette ki Pablito, aki term�szetesen arra is v�llalkozik, hogy v�laszol a (v�rhat�an sz�p sz�mmal �rkez�) rajong�i levelekre.

De ne rohanjunk ennyire el�re, a k�t b� esztend� ut�n ugyanis k�tszer k�t sz�k k�vetkezett: a '78–79-es bajnoks�gban a Vicenza Rossi 15 g�lja ellen�re a 14. helyen v�gzett, �s kiesett, r�ad�sul Paolo nem mehetett vissza a Juventushoz, mert k�lcs�nadt�k a Perugi�nak. Itt azt�n el�rte p�lyafut�sa m�lypontj�t: 1980-ban belekeveredett a h�rhedt tot�botr�nyba, �s az olasz sz�vets�g h�rom �vre eltiltotta. Sokan �gy gondolt�k, hogy v�get �rt a p�lyafut�sa, � azonban nem adta fel: folytatta az edz�seket, a Vicenz�t�l visszat�rt a Juv�hez, �s v�g�l k�t �v eltelt�vel "szabadult”, azaz 1982. �prilis 29-�n visszat�rhetett.

Az id�nyb�l m�g �ppen annyi volt h�tra, hogy h�rom meccsen p�ly�ra l�pjen, �s szerezzen egy g�lt, majd k�vetkezett a vil�gbajnoks�g, amelyre Enzo Bearzot sz�vets�gi kapit�ny gondolkod�s n�lk�l benevezte. (Nem teljesen anal�g a p�lda, m�gsem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy id�n tavasszal Roby Baggio szint�n h�rom meccset j�tszott a s�r�l�se ut�ni visszat�r�s�t k�vet�en, k�t g�lt is szerzett, Giovanni Trapattoni m�gis �gy v�lte, hogy nem �rdemes elvinni �t �zsi�ba.)

Spanyolorsz�gban azt�n a squadra azzurra katasztrof�lisan kezdte a vb-t, hiszen az els� h�rom meccs�n ikszelt, �s csak t�bb l�tt g�lj�nak k�sz�nhet�en jutott tov�bb a k�kem�ny m�sodik csoportk�rbe. Rossi az argentinok ellen 2–1-re megnyert (�s a Gentile– Maradona p�rharcr�l elh�res�lt) mecscsen sem tal�lt be, Bearzot azonban vakon b�zott benne, �s igaza volt: h�s�nk a k�vetkez� h�ten szinte egymaga nyerte meg a vb-t az olaszoknak.

H�rom m�rk�z�s, hat g�l

A brazilok egy�rtelm� favoritk�nt �lltak ki az olaszok ellen, �m nem kalkul�ltak Rossival. (Sokan egy�bk�nt azt a – Zico-, S�crates-, Falcao-, Junior-, Cerezo-f�le – seleca�t tartj�k minden id�k leger�sebb brazil v�logatottj�nak, m�sok szerint "csak” minden id�k leger�sebb olyan alakulata, amely nem nyert vil�gbajnoks�got, igaz, ebbe a versenybe az Aranycsapat is belesz�lna.) A spanyol sajt� �ltal ett�l a napt�l kezdve csak Pablit�k�nt emlegetett csat�r h�romszor vette be a brazil kaput, az olaszok �gy meglepet�sre 3–2-re nyertek, �s csoportgy�ztesk�nt beker�ltek az el�d�nt�be. Itt a lengyel csapat volt az ellenfel�k, �s a 2–0-s gy�zelmet a megt�ltosodott Rossi sz�ll�totta, aki k�tszer k�sz�nt be Lat��knak.

Azt�n k�vetkezett a n�metek elleni vil�gbajnoki d�nt�, amelynek els� f�lidej�ben Antonio Cabrini tizenegyest hib�zott, a sz�net ut�n nem sokkal m�gis az olaszok szereztek vezet�st: egy bead�sra Rossi reag�lt a leggyorsabban, �s m�ris a squadra azzurr�n�l volt az el�ny. Ezt k�vet�en m�g Altobelli �s Tardelli is betal�lt, majd Breitner sz�p�tett, �gy alakult ki a 3–1-es v�geredm�ny.

Paolo Rossi fel�rt p�lyafut�sa cs�cs�ra, amelyet a FIFA a vil�gbajnoks�g legjobbj�nak j�r� d�jjal, a France Football pedig az Aranylabd�val jutalmazott.

A k�vetkez� �vek m�g sz�mos sikert hoztak, hiszen nyert egy bajnoki c�met �s sz�mos kup�t, de rozoga t�rde miatt egyre kevesebbet l�phetett p�ly�ra. 1985-ben m�g �tigazolt a Milanhoz, majd egy �vre r� a Veron�ban fejezte be a p�lyafut�s�t. Bearzot (alighanem h�l�b�l) elvitte mag�val az 1986-os vb-re is, �m Mexik�ban m�r nem l�pett p�ly�ra. Harminc�vesen vonult vissza, ereje telj�ben, ak�rcsak n�h�ny �vre r� Marco van Basten – hogy egy Rossihoz m�lt�, hasonl� sors� nagys�got eml�ts�nk valamivel k�s�bbr�l.

T�vol a labdar�g�st�l

V�gezet�l pedig eml�ts�k meg, hogy Rossi az 1982-es vil�gbajnok csapat azon kev�s tagjainak egyike, akik szinte egy�ltal�n nem k�t�dnek a mai labdar�g�shoz. A t�bbiek k�z�l – a teljess�g ig�nye n�lk�l – Dino Zoff p�ld�ul a Lazio, a Juventus, az olimpiai �s a nagyv�logatott mestere is volt, sz�mos sikere k�z�l a squadra azzurr�val, a 2000-es Eur�pa-bajnoks�gon el�rt ez�st�rem a legut�bbi; Claudio Gentile ma az olasz U21-es v�logatott tr�nere (egyben Giovanni Trapattoni egyik lehets�ges ut�dja), Marco Tardelli kor�bban ugyanezen a kispadon �lt, majd edzette az Intert is; Francesco Graziani a m�sodoszt�ly� Catania aleln�ke �s m�sodedz�je; Antonio Cabrini a m�sod- �s a harmadoszt�lyban dolgozott tr�nerk�nt, legut�bb pedig sz�ba ker�lt, hogy � lesz az alb�n sz�vets�gi kapit�ny; Bruno Conti a Roma ificsa-patainak a vezet�edz�je; Alessandro Altobelli �s Fulvio Collovati telev�zi�s sportm�sorokban m�k�dik k�zre szakkomment�tork�nt.

Paolo Rossi ma Vicenz�ban �l, ingatlannal �s sz�nyegekkel foglalkozik, �s � a prat�i AC Santa Lucia tiszteletbeli eln�ke…